Már reggel hatkor fent voltam. Nem tudtam mit csinálni, ezért úgy döntöttem lemegyek a tengerpartra futni egy kicsit. Egész este csak kattogott az agyam , hogy mit csináljak. Mivel egy hónap múlva lesz a pom-pon lányok országos versenye, és én vagyok a csapatkapitány. Viszont nem vehetek részt, mivel meg kell húznom magam, hogy ne keltsek feltűnést. Pluszban még a válogatás New York-ban lesz, ahol nem kellene meglátnia senkinek sem. Apa megtiltotta az egészet. Miután megtudta, hogy mit tervezek rögtön írt egy e-mailt, hogy meg ne próbáljam, és gondolkozzak el a következményein, és blah, blah, blah…

Lehet, hogy hülyeségnek tartom, amiket mond, de igaza is van, mert így nem csak magamat keverem bajba, hanem őt is, illetve Jill-t és Nicholas-t. Ők az állítólagos szüleim egyébként/ha ezt elfelejtettem volna/. Mikor haza értem már Jill az asztalnál ült és a reggeli kávéját iszogatta a kedvenc újsága olvasgatása mellett. Annyira belemerült az olvasásba, hogy észre sem vette, amikor visszaérkeztem a házba. Csak akkor tűnt fel neki, mikor felborítottam a bögrémet. Tőle aztán el is rabolhatnának, az se tűnne fel neki.

- MIT CSINÁLSZ TE LÁNY?! Azt akarod, hogy szívrohamot kapjak?

- Sajnálom, hogy megzavartam a nyugalmadat.- nem nagyon rajong azért, hogy bébi csőszködnie kell. Mindig azt mondja, hogy személy szerint nem velem van gondja, csak ezzel az egész helyzettel. Hiszen ő nem azért tanult és járt mindenféle katonai gyakorlatokra, hogy most a kertvárosban játssza el a gondoskodó anyát és a tökéletes feleséget.

- Ma be kellene menned az iskolába, mert a szülői munkaközösség megbeszélést tart a bál szervezésével kapcsolatban. És tudod, ha nem mész el az gyanút kelthet .- az utolsó mondatomat egy gúnyos mosoly kíséretében mondtam el, hiszen tudom, hogy Jill az ilyen giccs eseményeket utálja a legjobban.

- Természetesen, ahogy kívánja a kishölgy.- egy kis iróniát fedeztem fel a hangsúlyában, de megértem őt. Hiszen kinek van kedve 3 órán át beszélgetni egy olyan bálról, aminek a legfőbb lényege a pénz szórás. Főleg egy olyan nőnek, aki New York gettójában nőtt fel és minden egyes dollárért meg kellett küzdenie.

- Most felmegyek össze készülődök az iskolába. Ma később jövök, mert a lányokkal próbálunk a versenyre.

- Még mindig nem léptél ki a csapatból. Nick-kel már többször is elmondtuk neked, hogy milyen fontos a háttérben maradnod.

- Tudom, és nem kell aggódnotok, ki fogok lépni, de nem akarom őket cserbenhagyni pont akkor, amikor még minden a feje tetején áll.

- Rendben van, ha tényleg kilépsz, akkor nem szólunk semmit sem. Tudom, hogy sokat jelent neked ez a csapat. Most viszont menjél, mert soha nem leszel kész. Nick, amúgy már elment dolgozni. Apád szólt tegnap este, hogy új fejlemények vannak az ügyben. Elfogtak egy drogkereskedőt, aki tudhatja, hogy kit állítottak rád, hogy megkeressen és megöljön.

- Ez jó hír.- néha nem tudom eldönteni, hogyan álljak Jill-hez. Van amikor olyan,  mint egy lázadó gyerek és csak azért is neki kell, hogy igaza legyen. Viszont vannak jó pillanatai, amikor úgy viselkedik, mint egy védelmező nővér.

- Szia cica! Hol voltál tegnap este? James-nél irtózatosan jó medencés buli volt.

- Szia! Anyuval meg apuval voltunk vacsorázni apu főnőkénél. Dög unalom volt.- az utolsó mondatban legalább nem hazudtam. Hiszen otthon ültem a szobámban, és horror filmeket néztem, mivel Nick nem akart elengedni, mert úgy érezte egész nap, mintha követnék. A paranoiájukkal az őrületbe tudnak kergetni.- de remélem, hogy te legalább jól érezted magad.

- Nagyon jó volt, de veled még jobb lett volna. De ama este ugye még áll?

- Persze, hogy áll! Anyunak itt a suliban lesz dolga, és ahogy a szülőket ismerem, itt lesznek majd egy ideig.

- Az remek, mert van pár ötletem. Hányra menjek.

- Hat körül jó lesz?

- Tökéletes. Akkor lesz 2 óránk minimum.- ezzel a mosollyal levesz a lábamról. Patrick-et 3 hónapja jött a sulinkba és már az elején éreztem, hogy lesz köztünk valami. Ő az a tipikus rossz fiú és 2 hónapja járunk együtt, azóta mi vagyunk a tökéletes pár az egész iskolában. Az összes lány az én helyemben akar lenni/ha tehetnék megfojtanának egy kanál vízben/.

- Most megyek, mert még beszélnem kell Tracy-vel és Sally-vel.

- Nekem meg edzésem lesz.- és búcsúzóul kaptam egy érzéki fél perces csókot. Ilyenkor a hátamban érzem a késeket, amiket a féltékeny lányok dobálnak a hátamba a szemükkel.